Eper - ami soha nem romlik meg

Konyhai dísznek, dekorációnak. Könnyen elkészíthető, mutatós darab. Maradék textilből és egy darabka filcből gyorsan elkészítheted. Kézműves foglalkozásokon mindig rendkívül kapós darab. Szükséges anyagok: 11 x 9 cm-es darab piros alapszínű textilből, Kb. 4,5 x 4,5 cm-es Tömőanyag, tű, cérna, olló. Elkészítés: A mellékelt sablon alapján vágd ki a piros anyagból a eper alapját. A textil színét befelé fordítva, a saroktól varrd össze szorosan egészen az íves részig. (1.) Fordítsd ki az anyagot (2.), és a még nyitott részén a nyílást hajtsd vissza kb 0,5 cm-re és az előző varrásra merőlegesen fércöltéssel varrd körbe a nyílást úgy, hogy utána a nyílást össze tudd majd húzni. Ügyelj arra, hogy a cérna elejét rögzítsd. (3.) Flízzel, vagy vattával tömd ki az eperszemet (4.), majd húzd össze a cérnát és varrd össze a nyílásnál. (5.) A filcből tetszőlegesen vágd ki az eper szárát (6.), a közepénél szúrd át a cérnát (7.) és az eperszemen keresztül szúrva rögzítsd a leveleket egyesével. (8.) Zöld fonalból, esetleg szalagból szárat is készíthetsz a levél közepére. A lejjebb található sablont használhatod az eper alapjának elkészítéséhez. (A méretarányos rajzhoz nagyítsd A4-es méretűre!) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

nyaklanctarto

Ha éppen nincs a nyakunkban, nyugodtan fogjuk össze vele valamelyik függönyünket. Így nemcsak világosabb lesz a szobánk, de a nyakláncot sem kell később keresgélni.

Ne dobjuk ki a fölösleges üvegeket!

Igazán hangulatos dekorációt készíthetünk a háztartásban összegyűlt üvegekből. Anyagok, kellékek: * különböző formájú üres üvegek * fehér akrilfesték * papírtörlő kendő, vagy újságpapír Elkészítése: Mossuk ki az üvegeket és hagyjuk tökéletesen megszáradni. Az akrilfestéket hígítsuk sűrűn folyóssá kevés vízzel. Kis műanyag pohárból, vagy tölcséren keresztül öntsük az üvegbe (kb 1/3-ig). Az üvegben lévő festéket folyassuk az üveg falán körben, lassú mozdulatokkal. Ügyeljünk rá, hogy mindenhová jusson festék. A nyakrész befestéséhez tegyünk egy négyrét hajtott papírtörlőt a nyílásra és forgatás közben állítsuk fejre kissé. Amikor már minden üres helyet befedtünk, a fölösleges festéket öntsük ki és az üveget nyílásával lefelé állítsuk többrétegű papírtörlőre. Hagyjuk 1-2 napig száradni. Ellenőrizzük, hogy tökéletesen száraz-e és mindenhová jutott-e festék. Ha elégedettek vagyunk az eredménnyel, bátran megtölthetjük vízzel és jöhet a virág! Nagyon szép a végeredmény, ha találunk olyan üveget, amely kissé zöldes színezetű. A hobbi akrilfestékek vizes alapúak, de száradás után már nem oldódnak. Így vízálló réteget képeznek az üveg falán. Ha olcsó megoldást keresünk, az ajtóra, ablakra használatos zománcfesték is megfelel, vagy a falfestékek egy része is alkalmas a célra. Mielőtt azonban nekIállnánk, tegyünk egy próbát. A falfestékek nagy része ugyanúgy "műanyag" alapú, mint a hobbi akrilok.

PET PALACKBÓL NYAKLÁNC

Szükséges anyagok, eszközök:

- PET palack kétféle színben (itt lila és áttetsző)
- 50cm sodrony
- kapocs
- fogó, esetleg csipesz
- olló
- tű
- teamécses
- kásagyöngy (itt lila és gyöngyházfényű)

A hozzávalók megvásárolhatók a Kreatív Hobby üzletekben (www.kreativhobby.hu) Kivéve természetesen a PET palackot.

Elkészítése:

A flakonokból 1,5x1,5cm-es kockákat daraboljunk. Fogó, vagy csipesz segítségével tartsuk teamécses lángja fölé. 1-2 másodperc alatt a összezsugorodnak a flakon darabjai. A mécses nem kormoz, ezért nagyon jó erre a célra, de gáztűzhelynél is csinálhatjuk. Hátránya, hogy mellette kell állni, míg a mécses mellé kényelmesen leülhetünk.

A tűt forrósítsuk meg a láng fölött és szúrjuk át a "gyöngyöt".

A sodronyra felváltva fűzzük az átlátszó és színes "gyöngyszemeket", közé pedig egy gyöngyházfényű, egy lila, majd ismét egy gyöngyházfényű kásagyöngy.
Itt 20db színes és 19db átlátszó PET "gyöngy" közé kerültek a kásagyöngyök.

A gyöngyöket a sodronyon stopperrel rögzítjük. A sodrony két végét fogjuk össze, rendezzük középre a gyöngyöket, majd húzzunk rá 1-1 stoppert és nyomjuk össze.

Mostmár csak kapcsot kell tenni a nyaklánc végére. Mindkét végére készítsünk egy hurkot, amit két stopperrel zárjunk le. Az egyikbe fűzzünk kapcsot.

Engedjük el a fantáziánkat és számtalan variációban elkészíthető a lánc!

Jó alkotást!

Az aranyozott dióhéj apró, nem mindennapi mécses lehet. Amikor beleötjük a viaszt, rögzítsük a kanócot, nehogy elsüllyedjen, mire a viasz megszilárdul.

.
Viaszreszelék

Roppant egyszerű a gyertya elkészítése viaszreszelékből, csak a több színű gyertyaport kell egymásra szórnod néhány rétegben.

Változatos mintákat hozhatsz létre egy hurkapálca segítségével, ha a színeket egymásba nyomod. A viaszdrazséhoz hasonlóan, egy mutatós üvegpohárba vagy kehelybe, a speciális talpas kanóc köré szórva, és a színek kombinálásával, különleges díszgyertyákat készíthetünk.












Viaszdrazsé

Kávészem nagyságú, különböző színű drazsé, amit átlátszó üvegedénybe öntögetve a színek keverésével, érdekes gyertyákat alkothatunk. Felhasználása megegyezik a viaszreszelékével


















Zselés viasz

Kocsonyás állagú, átlátszó viasz, amit felhevítve (90–95 °C-on) folyékonnyá tehetünk, és dekorálhatunk különböző anyagokkal. Törekedjünk arra, hogy a felhasznált díszítő anyagok inkább az üveg falához legyenek közelebb, és lehetőleg ne legyenek éghetőek.

Különböző színű rétegeket kapunk, ha megvárjuk az előzőleg öntött viasz dermedését. Színátmenetet úgy érhetünk el, ha még meleg viaszra öntjük a következő réteget. Döntött felületre téve az üvegedényt, tovább variálhatjuk a csíkok helyzetét. A hevítés során légbuborékok keletkezhetnek, amit úgy előzhetünk meg, hogy a felhevített zselét előzőleg forró vízbe tett pohárba vagy üvegedénybe töltjük.

Felidézve egy boldog nyár emlékét mi a tengernél gyűjtögetett kagylókból csigákból készítettük a mintadarabokat.


















Gyertyaöntés

Vízfürdőben olvasszuk meg a viaszt. Adjunk hozzá színező- és illatanyagot, majd öntsük a kanóccal ellátott formába. Az olvadt viaszba tehetünk sztearin adalékanyagot (kapható a gyógyszertárakban), így a gyertya lassabban ég el. Ha csíkos gyertyát szeretnénk, különböző színű viaszrétegeket öntsünk egymásra, mindig megvárva az előző réteg dermedését.

A képen látható gyertyákat száraz virágokkal díszítettük. A forró, vízbe mártott kész gyertya tapadós felületére préselt faleveleket nyomkodtunk, amit még egy réteg forró viasszal bevonva tehetünk tartósabbá.














A gyertyaöntő formák használata

Vágjunk le egy darab kanócot. Egyik végét kössük egy hurkapálcára, és helyezzük a forma tetejére. A kanóc másikvégét fűzzük át a gyertyaöntő forma alján lévő pici nyíláson, úgy hogy a kanóc középen kifeszüljön. Érdemes ezt a pici lyukat betömködni valamivel, nehogy kifolyjon a forró viasz (például gyufaszállal vagy gyurmával). Öntsük bele a már színes vagy
színezővel és illatanyaggal kevert viaszt, és hagyjuk legalább 12 órát dermedni. A viasz lehűlés közben zsugorodik és elválik a forma falától, így könnyen kivehető.

Pompon bárányka ceruzatartó

Könnyű elkészíteni és tüneményes!

Anyagok, kellékek:
* üres konzervdoboz
* 30db 2cm átmérőjű fehér pompon
* 1db 1cm átmérőjű fekete pompon
* 3db 2cm átmérőjű fekete pompon
* 1db 4cm átmérőjű fekete pompon
* FBS szilikon-kaucsuk ragasztó
* 2db műanyag állatszem
* 10cm vékony taftszalag

Elkészítése:
Nyomjunk egy kevés ragasztót egy pomponra és nyomjuk rá a kitisztított, megszáradt konzervdoboz felületére.
Folytassuk mindaddig, amíg be nem fedtük az egész hengert.

A kidomborodó részekre: pofi, fejtető, oldalak, stb. - még egy rétegben pötyögtetünk a pomponból.

A fülnek szánt 4cm-es pompont vágjuk ketté és ragaszzuk a megfelelő helyre.
A többit is rendezzük el a fotó alapján (a farkincát a lábkkal megegyező méretből választjuk).

Már csak a szemek és a masni következik a befejezéshez!

Virágos képkeret

Ez a kis keret alkalmas rá, hogy vidám hangulatot varázsoljon szeretteink fotója köré.

Három mintát mutatok be az alábbiakban, de a variációk tárháza végtelen.

Ha az előző blogbejegyzésben szereplő kilincsakasztót elkészítetted, akkor most nem is kell újra beszerezned a hozzávaló anyagokat, hiszen a kiszerelések nagysága miatt egészen biztosan maradt belőlük.






Anyagok, kellékek:
- 8db ovális végű falapocska
- DekaMatt akrilfesték
- színes dekorgumik
- ecset
- ragasztó (pl.: UHU kreatív ragasztó)
- vonalzó
- 2db 15x15 cm-es kartonlap
- 13x10 cm-es kartonlap
- sniccer
- nyomtatható minta




Elkészítés:
Kartonra rajzolunk 2db 15x15cm-es négyzetet, vagy a fotónk méreteire rímelő téglalap formát. Sniccrrrel körbevágjuk.
Az egyik négyzeten(a majdani előlapon) 2db falapocska szélességének megfelelő keretet rajzolunk, majd kivágjuk a közepét.
Megrajzoljuk a nyomtatható minta alapján a kép kitámasztó háromszögét.
A jelölés alapján körbevágjunk a kis téglalapot 2 oldaláról, majd visszahajtjuk az alsó széléhez. Ez támasztja meg a tartólábat, hogy ne mozdulhasson el oldalra.
Felragasztjuk a hátlapra.

Most előkészítjük az előlapot.

A falapocskákat kedvünkre való színre befestjük az akrillal.
Hagyjuk megszáradni, majd ráragasztjuk az előlapra.

A dekorgumiból kivágjuk a virágmintákat a melléklet szerint.
A zöld dekorgumiból vágunk egy virágszárat is. Ennek szélessége 0,5-1cm, magassága pedig adja magát a keret+ a virág méretei szerint.
Csak egyre kell figyelni, ne lógjon le a keretről!


Felragasztjuk a virágokat.

A keret előlapját körberagasztózzuk 1 cm szélességben, a felső oldalát kihagyva és rányomjuk a hátlapra.
Hagyjuk megszáradni.

A fotót felülről belecsúsztatjuk a keretbe.
A kitámasztó háromszöget elrendezzük (lehajtjuk a kis oldaltámaszt)

Ezzel készen is lennénk!

Sok sikert és virágos hangulatot az elkészítéséhez!

Gipszből kézlenyomat

A klasszikus gipszöntvény készítését tanulhatjuk meg.

Természetesen léteznek erre speciális anyagok is, de klasszisokkal olcsóbban ugyanazt az eredményt érhetjük el.

Anyagok, kellékek
- agyag
- modellgipsz
- csontenyv, vagy tapétaragasztó
- olaj (főző, vagy babaolaj a kéz bekenéséhez)
- vizesbázisú hobby lakk
- textilkeményítő
- akril festék
- csipke 25cm
- homok
- ecset
- doboz
- csiszoló papír
- sniccer

Elkészítése:
Az öntőforma készítése
Első lépésben készítsünk elő egy homokágyat, ami az agyag formát fogja megtartani.
Egy a kezünknél némiképp nagyobb, legalább 15cm mély dobozba szórjunk 3/4-ig homokot.
Ennek előkészítése után helyezzük az 5-6 centi vastagra szétnyomkodott agyagtömböt az asztalra.
Tegyük rá a kezünket (amit előtte az olajjal átkentünk) és burkoljuk körbe 2cm-es vastagságban.
Alaposan nyomkodjuk rá, hogy tökéletesen felvegye az agyag a formát.

Óvatosan szabadítsuk ki a kezünket az agyagból majd üreges felét magunk felé fordítva óvatosan helyezzük a homokágyba.
Szárítsuk egy-két napig.
Ezután bútorápolóval, vagy sűrű szappanoldattal alaposan kenegessük át az öntőformánk belső felét. Lakkozhatjuk is! Ez a lépés azért fontos, hogy kivehető legyen a kész öntvény a formából.


Elkészítjük a gipszmasszát.
Ha azt szeretnénk, hogy ne legyen túl törékeny, csontenyvvel kell megszilárdítanunk.
A csontenyv oldat készítése:
1 liter vízhez kb. 30-40 g enyvet adunk, majd felfőzzük, folyamatosan kevergetve. Mikor az enyv teljesen feloldódott, szobahőmérsékletre lehűtjük. Ezt az enyves vizet használjuk sima víz helyett. Kicsit tovább tart a szilárdulása, viszont márvány keménységű lesz.
Csontenyv helyett tapétaragasztó oldattal is elkeverhetjük a gipszet. Ez is elég jó és nem kell főzőcskézni.
A keverőedénybe öntsünk egy résznyi enyves vizet (vagy feloldott tapétaragasztót), majd lassan szórjunk bele 3 résznyi gipszport.

Addig keverjük míg tejfölszerű massza lesz. Ha nagyon sűrűnek ítéljük, gyorsan öntehünk még hozzá valamennyi vizet.
Vigyázat, ha lassan dolgozunk, közben egyre sűrűsödik az oldat. Ebben az esetben már ne öntsünk hozzá vizet, inkább mihamarabb tegyük az öntőformába!
A keverést finoman, nagyjából 4-5 percig végezzük, hogy a gipszből a légbuborékok a felszínre jöhessenek.

A masszát az agyag formába öntjük. Akár 3-4 óra múlva is kiszedhetjük nagyon óvatosan. Lefejthető, letörögethető a megkötött gipsz felszínéről az agyag.

A kiszabadított gipszkézről, ha még nedves, sniccerrel vagdossuk, kapargassuk le a nagyobb sallangokat. Ha nem sikerült az se gond. A száradás után csiszolópapírral eltávolítható minden fölösleges göcsört.Szárítsuk ki tökéletesen a kezet! A sütőben való gyorsítást csakis nyitott sütőajtónál végezzük. Ebben az esetben azért előfordulhat, hogy megreped.

A megcsiszolt és ecsettel portalanított felületet akril festékkel gondosan befestjük.

A csipke kézelő készítéséhez egy szélesebb, 20-25cm hosszú csipkeszalagot behúzunk fércöltésekkel.
Ezután textil keményítőbe áztatjuk, majd szárítás után átfestjük akril festékkel.
Sok sikert hozzá!

Színes virágok

Légies és gyönyörű, pedig csupán egyszerű műanyag palackból készül. Az üres ásványvizes palackoknak nem kell feltétlenül a szemetesben landolniuk. Kedves dekorációt készíthetünk belőle balkonra, kertbe. Anyagok, kellékek: * üres (átlátszó)ásványvizes flakon * színes üvegfesték * ecset * olló * mécses * zöld kreppapír * sárga kreppapír * hurkapálca (vagy virágtartó rúd, esetleg zsenília drót) Elkészítése: A puha műanyag flakont kissé benyomjuk a dereka tájékán és az ollóval a csavaros nyak alatt kb tenyérnyi szélességben körbevágjuk. Nem gond, ha kissé pontatlan. Négy bevágást készítünk a nyakáig. Ennyi szírma lesz a virágunknak. Természetesen több is lehet! A mécsest meggyújtjuk és a láng fölé tarjuk a nyakánál megfogott palack darabot. Először az egyik szirom kialakítása következik. Tartsuk a lángtól 4-5 centire a sziromkezdemény egyik sarkát és várjunk. Hamarosan bezsugorodik kissé. Most a másik sarkát gömbölyatsük le ezzel a módszerrel. Ezután a szirom alsó harmadát emeljük aláng fölé. Ha ügyesek voltunk, hirtelen lehajlik, mint az igazi virágszirom. Így ismételjük meg minden sziromnál! Hamarosan kitapasztaljuk, hogyan formálható szépen a virágunk. Amennyiben minden szirommal elégedettek vagyunk már, jöhet a festésük. Üvegfestékbe mártott ecsettel a belső felületeket átfestjük. Nem baj, ha kissé foltos, mert ettől még "virágosabb" a hatása! Kifejezetten művészi lesz. Hagyjuk alaposan megszáradni. A kreppapírból elkészítjük a sárga bibéket, porzókat, valamint a zöld levélkéket. Az elkészült virágainkat állítsuk napos helyre. No nem azért, hogy jobban nőjön, hanem a rátűző nap sugaraitól csak úgy ragyog és pompázik. Annak ellenére, hogy egyszerű műanyag, mégis gyönyörű! Ötlet az elszántaknak: rászerelhetők a virágok a karácsonyi izzósorra is! Ebben az esetben vidám dekorációt kapunk a gyerekszobába, fürdőszobába, konyhába.

Rózsatrükk

A rózsautánzás régi kedvtelése az emberiségnek. Egyik legnépszerűbb virágunk.
Most bemutatom, hogyan imitálhatjuk egyetlen trükkösen hajtogatott szalagból.

Az így elkészítet utánzat számtalan dekorációs lehetőséget ad.
Készíthetjük kreppapírból, vagy szaténszalagból, tüllből, selyemből, bőrből, stb.

Díszíthetünk vele díszpárnát, függönyt, esküvői csokrot, kalapot, ruhát, ajándékdobozt, és még ki tudja mi mindent!




Különösen figyelmükbe ajánlom azoknak, akik az esküvői díszítést házilag szeretnék megoldani.


A hajtogatás bemutatása rajzok, fotók, vagy élő bemutató nélkül reménytelen.
Most a kedvcsináló fotók mellé nem kerül szöveg, mert túl nagy az anyag az itteni megjelenítéshez.





Ellenben ezen a linken megtalálható minden >>> (pl. a levélkék szabásmintája is)

Nem szabad csüggedni, ha elsőre nem jön össze!
Néhány próbadarabot, többszöri nekifutásra el kell készíteni ahhoz, hogy beidegződjön a mozdulatsor.

Ha nem megy, tedd félre egy kicsit. Közben a tudatalattid segíteni fog a megértésben és feldolgozásban. Mire újra előveszed, jobban megy majd.
Érdemes időt és energiát fordítani a betanulására, mert hihetetlenül dekoratív és sokféleképp alkalmazható.

Sok sikert az elkészítéséhez!